Palotás Boldizsár
A szúnyogirtó An-2-es épp most repült el párszor úgy az erkély előtt, hogy a nappaliban a kanapéban ülve remekül végig lehetett követni. Az erkélyről egy kővel meg lehetett volna dobni. Alul pedig konkrétan Laciéknak (nagybátyámék félsőzsolcai) háza látható a helikopter takarásában.
ez a gyors üzenetváltás facebookon zajlott le kedden délután
Torontál városát erős fal veszi körül, amin három kapu van, a három kapu mellett pedig két- két őrtorony magasodik ki. A város körül hatalmas területeken csak szántók vannak valamint egy bánya is található nem messze. […]
Torontál városának ötlete egy osztálytársam, Aletta fejéből pattant ki. Mesélek röviden a történelmi előzményekről. Már korábban kezdeményezett egy osztályon belüli netes szerepjátékot, de az sajnos befejezetlenül ért véget. Ha érdekel valakit, akkor a befejezetlen történet még elolvasható. A legfőbb gond szerintem az volt vele, hogy csak az osztályból írták páran és végül egyszerűen beleuntak.
Arra most döbbenek rá, miközben ezt írom, hogy Aletta mennyire odavan a romantikáért. A régebbi blogján — ami már nem elérhető — is romantikus-fantasztikus történetekről írt, és az új blogján is, gondolom, olvashatunk majd pár érdekes történetet, egyelőre itt van ez:
Éjjel volt már, mikor Larának sikerült hazaérnie szokásos pénteki szórakozásból a barátaival, s hiába volt ez az év leghosszabb napja, ha olyan késő volt, hogy az ég feketéllet bele. Amikor kinyitotta az ajtót fülledtség áradt ki , pedig reménykedett, hogy valamivel hűvösebb lesz bent, mint odakint. Kinézett az ablakon, a srácok éppen a sarkon fordultak be. Tovább ehhez a bejegyzéshez »
Na, ha valaki idáig eljutott a cikk olvasásában (főleg ha a linkekbe is beleolvasott), akkor feltételezem, érdekli ez a romantikus-fantasztikus világ, ami Alettát is. Rátérhetünk a lényegre.
Most indította tehát Aletta saját, eredeti szerepjáték-fórumát, a már említett Torontál városát. Egyszerű, de elegendő ember megfelelő mennyiségű fantáziájával egy nagyon érdekes történet kerekedhet belőle. A szerepjáték most indul, úgyhogy akik most belépnek, arra indíthatják el a történetet amerre akarják. Alapszituáció tulajdonképpen nincs, csak a helyszín ahol az események játszódnak. Bárki lehet szereplő a történetben, bárki alakíthatja a történetet, egyszerűen azzal, hogy a különböző helyszínekhez tartozó fórumokba ír. Amit a szereplő nevében a fórumba írsz, azt teszi a szereplő, közvetlenül irányítod a történetet.
Arra buzdítanék mindenkit, akit érdekel a dolog, hogy látogasson el a honlapra, találjon ki egy szereplőt és kezdje el játszani a szerepét. Ha ismertek bárkit, akit érdekelhet a dolog, akkor szóljatok neki is. Emberek nélkül ugyanis Torontál szellemváros lesz, de abból sem a romantikus szellemváros, hanem az unalmas fajta.
Először mindenképp Torontál technikai bevezetőjét, majd a konkrét helyi történelmi ismertetőt és végül helyszínek rajzáról szóló rövid leírást érdemes elolvasni. Utána már csak a saját kreativitásod a határ — sőt, még az sem: az igazi határ csak az egész világ kreativitása együttvéve.
/* */
Tudom, hogy rengeteg előnye van a Macnek, köztük a szép dizájn, a könnyű használhatóság, meg a “glossy display”, amit azáltal kapsz, hogy fényesre nyalod a monitort. Aki a többi előnyre kíváncsi, vagy ezek részletes leírására, az látogassa meg az Apple Blogot. [Egy csávó írja, aki el van ájulva tőle; nem hivatalos blog.] Csak most leírom, hogy mi nem jó a macben, hogy majd az unokáimnak is el tudjam magyarázni, miért nem vettem egyet 2008-ban.
Ez egy afféle összefoglaló. Néhol paródia, néhol halálkomoly. Nélol meg tuti hülyeség, úgyhogy javítsatok ki. Ezeket majd a végén pontosítom.
/linux/pro
Legendás a testreszabhatósága. Ehhez se kell a terminál (az újabbaknál mármint, nem úgy mint amiről még nagyapád mesélt). Szinte bármire tökéletesen alkalmas. Vitathatatlanul a legbiztonságosabb. Nyílt. Rengeteg program. Nagy fokú kompatibilitás. Alacsony hardverigény. Rengeteg specializált változat a legkülönfélébb feladatok elvégzésére.
Continue reading “Miért jobb a Win a Macnél, az a Linuxnál és az a Winnél?”
Kedd egy átlagos napnak indult, egy átlagos olyannak, amikor nem csináltam házit valamiből. Esetemben a nyelvtan háziról volt szó. Ugyanis épp az újságírásról tanulunk, és házi feladatnak kellett írni glosszát. A profiknál ez így néz ki. Nem ez lett volna az első eset, hogy házifeladathiányért semmit se kapunk, de tanárnő meglebegtette egy karó lehetőségét. Az órán az volt, hogy ezeket fel kellett olvasni. Szépen sorban. Szerencsém volt, mert a túlsó padsorban kiskoza kezdte a felolvasást. Amíg az első ~5 ember olvasott fel azon gondolkodtam, hogy miről is írjak. Élőbeszédben néha el tudok sütni pár jól hangzó dolgot, ami glosszába is jó lenne, de semmi nem jutott eszembe. Politikáról nem akartam írni, de nem maradt más. Tehát amíg tizenakárhány ember felolvasta saját glosszáját, én megalkottam ezt:
Bal-jobb-bal
Ma két nagy párt van. Az egyik kormányoz, de utálják, a másik pedig nem. Az első az úgynevezett baloldal, a másik pedig az úgynevezett jobb.
Bár több objektív elemzés — annyira objektívek, hogy külföldi, független szakemberek készítették — kimutatta, hogy a két oldalsó pártnak köze nincs az adott oldal definíciójához. Amit a másik oldalnak kéne képviselnie — hiszen annak az oldalnak az elvei azok —, azt az első párt képviseli. És fordítva.
De nem is ez a lényeg. Ha a kormánypárt egy új dolgot akar csinálni, akkor a másik oldal egy kialakult biológia reflex folytán automatikusan tiltakozik. Így egyet lépünk hátra és egyet előre. [Vagy fordítva.] Aztán, ha mégis lepünk kettőt, akkor az ellenzék azt mondja: „Ez nem jó. Ha kormányra kerülünk vissza fogjuk csinálni.”
És kormányra fognak kerülni. Valószínűleg nyolc évig ott is maradnak, a másik oldalt annyira utálják [az emberek]. A négy évből hátramaradt időben már nem sokat fogunk előrelépni, pedig mindkét oldal ezt szeretné.
És a következő nyolc évben? Ha egy biciklivel haladni akarunk, azt is két oldalról kell hajtani, két pedállal.
Ha valakinek kételyei támadtak volna nézeteimmel kapcsolatban… A vezetés úgy ahogy most van, egy katasztrófa. És nem csak Feriék kormányonlévőségéve van baj, hanem — véleményem szerint — azzal is, hogy Viktorék az ellenzék. Ők ugyanis ahol tudják bojkottálják amit lehet. Mint a sértődött kisgyerekek, akik csakazértse. Ha viszont kormányváltás lesz, akkor reményeim szerint Feriék együtt tudnak majd működni. És akkor húdejólesz. Vagy nem.
Fórumokon, blogokon, meg úgy általában csak úgy akárkinek nem szokták megengedni, hogy HTML-t ágyazzon a megjegyzésekbe, hozzászólásokba, stb. Hogy miért az egyértelmű: nem kell az, hogy valaki önkényesen módosítgassa az oldalt… Meg persze ott van az XSS támadás veszélye.
Az ilyenek úgy lehet kivédeni, hogy vagy teljesen letiltjuk a HTML elemeket — névlegesen a kacsacsőröket: < > — vagy korlátozzuk az előfordulásukat valami szűrővel. Így, ha valaki azt írja hozzászólásba, hogy <a href="">Link</a>, akkor nem az jelenik meg, hogy Link, hanem az, amit beírt: <a href=””>Link</a>.
Itt az én blogomon, és sok más helyen úgy van megoldva, hogy a program elemzi a hozzászólást, és azt, hogy <a href=... átengedi, de azt, hogy <script type=... már nem. Utóbbi nemhogy nem jelenik meg úgy ahogy beírta, de teljesen el is tűnik.
Az első, amit-beírtál-az-jelenik-meg módszer ott jó, ahol teljesen le van tiltva a HTML. A második, válogatós módszer pedig ott, nyilvánvalóan, ahol válogatni akarunk.
A Blog.hu viszont hülye. Egyáltalán nem enged HTML-t, de ha mégis valamilyen okból — szmájli, egyenlet, stb. — kacsacsőröket akarunk írni, akkor azt kiszűri. Mert itt kérem szépen, nem lesz XSS.
Bemutatnám nekik a PHP htmlentities() funkcióját, amivel jóvá lehetne tenni ezt a rohadt nagy baromságot. Ágyúval verébre.
Mivel mostanában rohadtul nagyon kévés időm van ezért a blogolást részben áthelyeztem a twitter accountomra, ha érdekel titeket mi történik éppen, azt figyeljétek. Mostánában itt csak a hosszabb írások fognak megjelenni.
Erről majdnem elfelejtettem szólni nektek. Regisztráltam magam a twitterbe, ami egy ún. mikroblogszolgáltatás; lényege, hogy sms-hosszúságban írhatsz bejegyzéseket és olvashatod másokét.
Ezt gyakrabban szokás frissíteni, és én is gyakrabban frissítem, mint a rendes blogomat. Az alapelv az, hogy azt írjuk le 140– betűvel, hogy éppen mit csinálunk, vagy mire gondolunk. Esszék kifejtésére nincs lehetőség, de véleményt ezen is lehet nyilvánítani. Jó kis szórakozás, esetleg ti is kipróbálhatjátok.
A felhasználónevem palotasb, ergo a twitter.com/palotasb oldalon követhetitek az én twitjeimet. Az amerikai szolgáltatással dolgozik össze a magyar turulcsirip, ami a magyar felhasználók üzeneit gyújti egy kupacba, azt is érdemes megnézni.
Az egész olyan, mint egy blognak az összefüggéstelen kommentje, vagy egy fórumnak, vagy valami ilyesminek, sok (számunkra) érdektelen twit van benne, de vannak kifejezetten hasznosak, szórakoztatók is.
