Ebből fog állni a uszkve 15 óra, amit (nyilván nem egyhuzamban) a gépem előtt töltök: fogom a hétfőn rögzített Härtlein Károly-féle videóból az egyik kísérletet, megtaálom a felvételen, hogy hol kezdődik, hol a vége. A kezdete előtti részt és vége utáni részt kivágom. Cut. Marad a kísérlet. A felvételek összesen majdnem három órát tesznek ki, tehát ha a kísérleteket még rendesen vágnám, feliratoznám (ami az ezzel töltött időt legalább ötszörösére emeli), akkor soha nem végeznék.
Tehát, ha megvan a kísérletet rögzítő részlet, akkor azt kiírom egy külön videofájlba. Render. Ez a művelet kb. háromét másodpercet vesz igénybe – a videó egy másodpercét egységnek tekintve. Ezalatt az idő alatt viszont nem tudok más videót vágni, mert miért is tudnék, tehát legfeljebb ülök a gép előtt és csinálok valami mást. Például leírom ezt. Szerintem lesz annyi időm, hogy kiszámoljam, mennyi időt fogok még így ezzel eltölteni.
Minden öt percet így megvágni és elmenteni fél órát vesz igénybe. Ez hatszoros szorzó. Két és fél órányi kísérletezéssel számolva, hát, tizenöt óra. Ha az a hatszoros szorzóvégül nem több, mert még a vágás résszel tökölődni kell.
Lehet beváltom azt a sört, amit Dudás a videó “jogdíjáért” felajánlott.