A mai számtech órán kiderült, hogy tanárúr vagy olyan tudást feltételez a fakultáció túlnyomó többségétől, amivel nyilvánvalóan nem rendelkeznek, vagy valamilyen egyéb okból nem az alapoknál kezdte a tanítást, hanem rögtön adott egy csúnya-csúnya feladatot.
Kísérletképpen leírom, hogy én hogyan tanítanám a tárgyat, de első körben ez az írás csak arról szól, hogy milyen terv szerint kéne ezt tanítani, nem arról, hogy leadom a tananyagot. Hangsúlyozom, ez csak tanterv, nem tananyag. Aki nem érti, miről van szó, ezután se fogja. A többi hozzáértőt, azaz Kozát kérem meg ezennel arra, hogy ha valamit hozzátenne a dologhoz, szóljon. Utána meg lehet szó arról, hogy a tervben rögzítetteket konkrétan meg is mutatjuk, magyarul le is adjuk, ami a tervekben szerepel(ni fog).
Kezdődik.
Előszöris elmagyarázandó – ez még meg is volt -, hogy egy táblázatkezelőben egy vagy több adattábláról beszélünk, melybe tetszőleges koordinátáknál adatokat adhatunk meg (szóval beírhatunk valait egy cellába) vagy úgynevezett függvények segítségével a táblázatkezelő által kiszámított értékeket jeleníthetünk meg ugyanazokban a cellákban.
Kezdeni az elemi dolgokkal kell, mondjuk olyannal, hogy egy oszlopba beírunk pár számot, egy a tőle jobbra lévő cellákban pedig mondjuk az adott érték kétszeresét jelenítjük meg, vagy bármilyen matematikai műveletet elvégezhetünk, ami az Excel beépített függvényeit nem veszi igénybe, csak cellákra és számokra kell hivatkozni. [Alapvető algebra és cellahivatkozások.] Bemutatható ugyanitt az, hogy egy függvényt hogyan lehet egy oszlopban végigmásolni, és ez a függvényben lévő cellahivatkozásokat hogyan módosítja.
A következő lépés a rögzített cellahivatkozások bemutatása. Példafeladatként az lenne a legcélravezetőbb, ha egy oszlopnyi számot egy fix cellában megadott értékkel kéne felszorozni vagy azt kéne hozzáadni, ilyesmi. [Avagy mikor kell dollárjelezni.]
Most, hogy az alapok megvannak, elkezdhetünk függvényekkel foglalkozni. A függvényeknél fontos, hogy nem véletlenül ugyanaz a nevük, mint a matematikai függvényeknek, ezek is egy bizonyos értékkel bírnak, amely a paraméterektől függően változik, de ugyanúgy kezelhető, mint egy konstans érték. Fontos a szintaxis bemutatása és annak hangsúlyozása, hogy ezt be kell tartani. Lehet vele szorozni, osztani, lehet kombinálni őket, stb.
Itt jöhet az első Excel-féle függvényt bemutató példa egy egyszerű függvénnyel. [Szum, átlag, stb.] Ezután mindenképpen szó kell essen a különböző adattípusokról is (eddig csak számokkal foglalkoztunk, ti.), azaz a szövegről, dátumról, logikai értékről. Ezekhez nyilván tartoznának példafeladatok, szintaxis [főleg szövegnél], gyakorlás. A HA függvény bemutatása talán mind közül a legfontosabb.
Ha ezek megvannak, na akkor jöhetnek az olyan feladatok, mint amiket most oldottunk órán. Ugyanakkor alkalmaznám a programozás egyik első számú szabályát (mivel itt is valójában egyszerű programozásról van szó): a kód megírása nem a kód írásának megkezdésével kezdődik. Először végig kell gondolni, hogy mit akarunk. Ezért a példafeladatokat sosem kezdeném azzal, hogy a cellába beírom a konkrét függvényt, hanem a táblára írnám fel, hogy mit akarok, majd behelyettesítené a változókat, felírnám a megfelelő szintaxissal, függvényekkel kifejezve, és ha mindez megvan, csak akkor írnám be konkrétan a programba. Ez a módszer azért is jó, mert az Excel szerkesztőlecébe írt egybeágyazott függvények teljesen átláthatatlanok, táblán azonban szépen lehet illusztrálni őket.
Ezután érdemes lenne gyakorolgatni a tanultakat. Ezután jöhetnének az egzotikusabb spéci dolgok, konkrét hasznos függvények bemutatása [erről kéne egy lista], feltételes formázás, egyéb hülyeségek.
Szóval eddig ennyi. Hozzáértőket mégegyszer kérném, hogy mondják meg, hol lehetne még ezen a nyilván nem tökéletes tanterven javítani.