Gyalog. Indulás 9:20-kor. Ómassai busz. Bánkút. Úticél: Fátyol vízesés. Majdnem. Inkbb Szilvásváradon lyukadtunk ki (pár száz méterre tőle a érkép szerint). Fel a Szalajka-völgyben. Tudtátok, hogy Egernek is van lillafüredi kisvasútja, csak nem lillafüredi, hanem szalajkavölgy-fátyolvízesési? Fátyol vízesés, gyalog, nem kisvasúttal. De megegyeztünk, hogy akinek leghamarabb hármunkból (apropó, résztvevők: Koza, Nándi, én) tízmilliárdja lesz az összeköti ezt a két kisvasutat. Fel Istállóskőre. 959 m, a Bükk legmagasabbja. A kilátás mindenért kárpótol. Nem. Mert nincs kilátás, olyan mint egy sima tisztás. Csak a tudat, hogy a Bükk legmagasabb pontján vagy. Haláli. Vissza Bánkútra. Le Ómassára. Útközben, a sípályák aljánál vadiúj Skoda Oktávia, idős pár. Mennének fel. Erre van-é Mályinka. Nem, menjenek inkább a rendes Bánkúti úton. Á, nem mennek vissza, mert rossz az út Ómassa felett, onnan jönnek. Meg különben is messze van. 5-10 perc térképmagyarázás. Visszafordulnak, talán eljutottak Mályinkára. Mi le, Ómassára. Busz egy bő óra múlva. Kemények vagyunk. Le a pisztrángkeltetőig. Idő: 18:36. Busszal haza. Bábonyi-bércre gyalog fel. Izomláz.