Én mondom nektek, a történelem az jó. Szerintem egyrészt most érdekes dolgokról tanulunk, másrészt ezeket a dolgokat tényleg illik ismerni.
Érdekes? Igen, szerintem, ami a könyvben van az tényleg érdekes, a szerzői részek is, a karikatúrák is, némelyik forrás is. Komolyan, néha azt veszem észre tanulás közben, hogy nem azt olvasgatom, amit tényleg kéne.
Illik ismerni? Naná, ha van valami, amit tényleg illik ismerni – tehát nincsenek elvi kifogásaid az “illéssel” kapcsolatban, ugye Máté 😉 -, akkor Magyarország újkori történelme az. Áttételesen, közvetetten, de ezek az események már mind meghatározó szerepet játszottak a mai Magyarország milyenségének kialakításában (a legtágabb értelemben véve a milyenséget, úgyismind gazdaságilag, társadalmilag, ideológiailag). Sőt léteznek olyan intézmények (MTA), létesítmények (Lánchíd), gondolatok (nemzeti kisebbségek kérdése), amik közvetlenül az általunk éppen tanult korszakból eredeztethetőek.
Ugyanakkor sok dolgot fölöslegesen kérnek számon; évszámokat (dátumokat!), irreleváns részleteket… Sokszor lenne kedvem azt mondani, hogy hagyjuk a konkrétumokat a francba és csak azt vegyük át nagyvonalakban, hogy milyen fontos következményekkel járó események történtek. (Például a pártoknak minek majdnem egy teljes oldal, amikor a lényeget két-két mondatban simán le lehetne írni?)
A töri az jó, de nem tökéletes – de talán ez az a tantárgy, ahol a legkevesebb ok van a panaszkodásra. (Értsd ezalatt: Hogy a rákba tudtok ti, drága barátaim, ennyit panaszkodni emiatt? 😛 ) És most megyek vissza tanulni, sőt szórakozni. 😀
[folyt. a hozzászólások között]