Kritika, de ne várjatok sokat. Most valahogy annyira nem voltam ráhangolódva, hogy nagyon megmondjam a titut… tutut… ti.. tu… tutit. Na.
Előszöris megtekinthető Máté werkfilmje (kétrészes videó). A napi operatív katonai hírszerzési jelentés szerint lesz majd koncertfilm is. Utóbbihoz elméletben én is szolgáltatok anyagot, de sajnos a snittek túl rövidek – a helyszínen még okénak tűnt, de így utólag eléggé rosszak a 6,1263×10-5 másodperc hosszú snittek, remélem tud velük kezdeni valamit a vágó kolléga.
Nagyon próbálom elkerülni, hogy a koncertről írjak, de hát nem lehet. Nem volt rossz, de úgy, hogy közben videóztam, meg a közönség se nagyon élte bele magát (a székeket ki kell dobni az ablakon! – de talán az unott közönséget is), élvezni sem tudtam igazán. Na jó, ez sem teljesen igaz, mert volt pár nagyon jó szám, amit még így is.
Kisnándi sokkal óvatosabban bánt a dobokkal, de legalábbis nem nyomta el diktatórikusan a többiket, mint Máté tavaly. Ja igen, annak meg örültem, hogy Gábor sokat énekelt (tavalyhoz képest), mert jól énekel annak ellenére, hogy ő ezt utólag nem feltétlenül hallja. De most se volt tökéletes a technika, sokat sikítozott az erősítő. Nem állítom, hogy ezzel most nagyon sok új információt közöltem, de már többen vártátok, hogy írjak valamit; hát, itt van.
Ja és a logó, ami itt felül van. Ezt én csináltam nektek, remélem tetszik. Valamilyen bonyolult vektorábrás formátumban (Adobe Illustrator, amúgy messziről kerüljétek) van, szóval, ha mégse tetszene – annyira -, akkor lehet rajta alakítgatni, betűstílust megváltoztatni, gitárokat belerakni, ilyesmi.