Kritika, a The Attic Band (gáz lenne elrontani, ez a nevetek ugye?) Audioactive Rock Tourjával kapcsolatban.
Szóval az a lényeg, hogy végignéztem a saját videofelvételeimet [videófelvételnek írom mindig, mert így a logikus, de a helyes írásmód rövid o-val van; kérdem én: miért?!]. Szóval végignéztem. (Írhatnék arról, hogy a felvételek technikai minősége mennyivel van a nulla alatt — szemcsés a vadiúj kazetta, halálosan kicsi a felbontás –, de most nem ez a lényeg.)
Szóval végignéztem. (Harmadszor írom le…) Szóval volt pár számotok, ami akkor nem is tűnt föl, de így utólag belehallgatva a felvételekbe tök jók voltak… olyan amit konkrétan felraknék az ipodomra, h aztán később meghallgassam párszor… Aztán persze volt olyan számotok is, ami nem részesülne ilyen különleges elbánásban, de ez az én ízlésem miatt van (a tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan együttes, aminek minden száma olyan jó, hogy azt külön fogjam és tevőlegesen hallgassam… legfeljebb nem ugrok át a köv. számra).
De a jó számaitok azok tényleg jók voltak. A gitárok jól szóltak, jó volt az ének, volt egy jó ritmusa az egésznek, a dob nem nyomta el a többieket, mint a múltkor…
Na majd ha kicsit megvágtam a felvételeket, előkeresem hogy konkrétan melyik számok voltak ezek amik tetszettek, aztán meg felrakom a jobb részeket a netre és lehet hallgatni ésvagy nézni a nettó művészetet.
nálam még 10 percnek kellett volna lennie a filmen hogy az egészet felvegye(Cheminsrty Monster előtt telt meg a kazetta), a hangot amúgy tök jól felvette, majd továbbítom